Várni, várni, mindig csak várakozni…

A kép forrása: http://t7.hu/yhj

„Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád,csinálj magadnak egy ajtót.” – Milton Berle

– Mit csinálsz itt a padon ülve? – kérdezi tanítványát a Mester.
– Várom, hogy szerencsém legyen – feleli.

A türelem ugyan rózsát terem a mondás szerint, de a szerencse, a siker, a lehetőség és egyéb nyalánkságok nem feltétlenül találnak rád, ha karba tett kézzel ülsz és vársz. Tenni kell. Ez persze nem mindig jelent kemény munkát, és nem is mindig fizikai cselekvés szükséges, de a mozdulatlanság semmiképp sem előnyös.

Elkezdhetsz másképp szemlélni bizonyos dolgokat. Ez is segítségedre lehet. Ha eddig ostobának gondoltad a vevőidet, nézd meg egy kicsit más irányból is, és – ahogy az indiánok mondják – bújj bele az ő mokaszinjükbe. Ezt empátiának is nevezhetjük. Vagy ha eddig minden nap késő estig tévéztél, és reggel hullafáradtan ébredtél, próbáld ki, milyen elalvás előtt a másnap (céljaid érdekében) elvégzendő feladataidra figyelj – inspirálódj – és feküdj le legalább 1/2 órával korábban, mint eddig. Amikor pedig reggel kinyitod a szemeid – és esetleg még húz vissza az ágy -, figyelj a célodra, arra, amit általa elérhetsz. Tedd meg ezt minden egyéb előtt. Előbb, mintha felhörpintenéd a kávéd, teád.

Nézd meg, mi történik!

Elkezded az ilyen apró változásokkal új irányba állítani életed, és egyszer csak azon kapod magad, hogy óriási minőségi ugráson mentél keresztül. De…

…ehhez egyszer el kell kezdeni valamit tenni. Ha nem kopognak nálad, készíts ajtót! ;-)

(Az is segíthet, ha meghívsz embereket.)

[fblike]